Fotó: zemplenimuzeum.hu

A 17. század elejétől felemelkedő, egyre nagyobb vagyonnal és tekintéllyel rendelkező Rákóczi család és a hegyaljai mezőváros, Szerencs története több ponton összekapcsolódik.

A Rákóczi család a Bogát-Radvány nemzetség leszármazottja. A Rákóczi nevet a nemzetség egy Balázs nevű tagja használta először 1328-ban. Szűkebb pátriájuk évszázadokon át Zemplén vármegye volt.

A család vagyonának és az ezzel járó tekintélynek megalapozója Rákóczi Zsigmond volt. Ő korának legnagyobb ívű politikai karrierjét futotta be. 1544-ben egy kisbirtokosi családba született, de ügyes pénzügyi manővereinek és jó házasságainak köszönhetően nagy kiterjedésű és jelentős birtokok, várak, kastélyok ura lett, s életének utolsó időszakában Erdély fejedelmévé választották.

A 15. század végén mezővárosi rangot kapó Szerencsnek török hódoltság időszakában fontos földrajzi-stratégiai szerepe volt. A Némethy Ferenc tokaji várkapitány által építtetett erődítmény mellett jelentőségét az adta, hogy a hegyaljai borvidékhez tartozott. Rákóczi Zsigmond a tokajiból kiszakított szerencsi uradalom zálogbirtokát 1583-ban kapta meg, s ez 1603-ban a család örökös tulajdona lett. Itt építette meg Zsigmond a Rákócziak első várerődítményét. Itt születtek fiai: György, (a későbbi erdélyi fejedelem), Zsigmond és Pál. Több évtizeden át, (egészen 1616-ig) Szerencs volt a Rákóczi-birtokok központja. Végső akarata szerint ide temették el az első Rákóczit, aki Erdély fejedelmi címét is viselte.

Fia, I. Rákóczi György életében is fontos szerepet töltött be, hiszen ez volt születésének és nevelkedésének színhelye. Házasságkötése után ugyan Sárospatak átvette az irányítást, a fejedelem mindig figyelt a katonai funkciói mellett jelentős uradalmi központi szerepét betöltő Szerencsre. Az 1644-es ostromát követően elrendelte a vár teljes felújítását.

Rákóczi György és utódainak idején a család vagyona hatalmasra gyarapodott, ennek megfelelően Szerencs jelentősége csökkent. A század végéig helyőrség tartózkodott a várban, de a török kiűzése után végvári szerepe megszűnt. Ugyanakkor a gazdasági funkciója megmaradt, vadászkastélynak is szívesen használták a család tagjai.

II. Rákóczi Ferenc is többször időzött a már helyőrség nélküli várkastélyban. Az építmény a kuruc szabadságharc idején újra fontosabb szerepet kapott, a fejedelem és kísérete gyakran tartózkodott itt 1708 és 1709 során, s átépítését is elrendelte.

A szatmári béke után néhány évvel, 1715-ben rendezte az udvar a Rákóczi birtokok sorsát. Rákóczi Ferenc részét elkobozták, de a hatalmas vagyon fele testvére, Julianna kezén maradt. Így a szerencsi uradalom felét is Rákóczi Julianna, illetve férje révén az Aspremontok örökölték. Bár a későbbiekben az uradalom tulajdonosai változtak, a Rákóczi-korszak emléke mégis fennmaradt: az évszázadok folyamán a várat mindig Rákóczi-várként. Szerencs lakossága napjainkban is büszke e kötődésre, és méltóképp igyekszik őrizni a nagy történelmi család emlékét.

Állandó kiállításunk eredeti, elsősorban régészeti feltárásból származó tárgyak tárgyak, és rekonstrukciók segítségével idézi fel a Rákócziak korát. Fegyverek, használati eszközök, kerámiacsempék mellett bemutatjuk a fejedelemnek, és második feleségének, Gerendi Annának az ünnepi viseletét is. Megemlékezünk a szerencsi vár építésének különböző korszakairól is, melyet leglátványosabban a vár makettje szemléltet.

Bővebb információ: http://www.zemplenimuzeum.hu/informaciok