A Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) vezetésével fejlesztik a következő években a vízitúra útvonalakat és az ezekkel összefüggő szolgáltatásokat a fontosabb magyarországi vízi útvonalak mentén. A megyei és a helyi önkormányzatokkal szorosan együttműködve a Felső-Tisza környékén 15 megállóhely korszerűsítésre fognak az MKKSZ vezette konzorciumok pályázni, jelentették be a hétfői nyíregyházi sajtóeseményen. A létesülő „KAJAK-KENU PONTOKKAL” a szövetség régi álma válhat valóra.

„Négy évvel ezelőtt kategorikusan megfogalmaztuk, hogy nagy hangsúlyt fektetünk a szabadidősportra – mondta Dr. Baráth Etele, az MKKSZ elnöke. –  Felmértük a magyarországi vizeket, és élére álltunk az összefogásnak. A sportágnak a következő időszakban az önkormányzatok lesznek a partnerei a vízi turisztikai fejlesztésekben.  A különböző pályázati programok összehangolásával nemcsak a fontosabb vízi útvonalak megállóhelyeit, hanem a mellékfolyók vízi turizmusát is fejleszthetjük. A fővárosi és Pest megyei megállóhelyeket pedig más pályázati forrásokból újíthatjuk fel.”

Az MKKSZ elnöke hozzátette: a sportág négy éve új stratégia mentén működik, amelynek lényege leegyszerűsítve az, hogy a következő években, évtizedekben már nemcsak arra fognak törekedni, hogy minél több olimpiai- és világbajnokot neveljenek, hanem az eredményesség megtartása mellett egyre több figyelmet fordítanak a szabadidősportra is, ezzel tovább növelve a kajak-kenuzás ismertségét, népszerűségét és társadalmi elfogadottságát.

„Nem lesz mindenkiből bajnok, de a sportágnak van társadalmi kötelessége is. Az egészséges emberek nevelése az egyik legfontosabb feladat és ennek jó eszköze a vízi turizmus támogatása, felkarolása” – zárta gondolatát az Baráth Etele.

A program működéséhez egységes kommunikációs rendszer jön létre, egységes jelölésrendszerrel, megjelenésekkel, amely vizuálisan kapcsolódik a magyar természetjáró Szövetség Országos Kéktúra/Kékkör rendszeréhez.

„A Magyar Kajak-Kenu Szövetségben nagyszerű partnerre találtunk. A megyében található 11 „KAJAK-KENU PONT” az egyik alappillére lehet Szabolcs-Szatmár Bereg megyében a turisztikai fejlesztéseknek. Ennek később gazdasági eredményei is lesznek, így olyan megyévé válhatunk, ahová jó lesz visszatérni” – mondta Baracsi Endre, a Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Közgyűlés alelnöke.

A felső-tiszai 15 megállóhely és országosan a gerinchálózatok mellett az úgynevezett ráhordó hálózatokat-, vagyis a kisebb folyók turisztikai adottságait is fejlesztik. Így Hajdú-Bihar megye vízi turizmusa is fellendülhet.

„Köszönet a szövetség az áldozatos munkájáért. Fontos, hogy a fejlesztéseket szakemberek segítségével tudjuk megvalósítani – mondta Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke.  – Örülünk, hogy Hajdú-Bihar megye is helyt adhat a sportágnak. Tiszacsege lesz ugyanis az egyik megállópont.  Emellett bekapcsolódhat a Keleti-főcsatorna, sebes Kőrös és a Berettyó is. A pályázat lehetőséget jelenthet az ott élő embereknek és egyben komoly turisztikai vonzerőt is teremthet.”

A Felső-Tisza egészére úgynevezett szolgáltatási csomagot fejleszt az MKKSZ, és szerteágazó marketing tevékenységgel kívánja vonzóvá tenni a térség turisztikai szolgáltatásait. Ehhez kapcsolódóan elindul a www.viziturapont.hu honlap. Távlati cél, hogy ez a honlap legyen a felülete minden olyan szolgáltatásnak, ami összefügg a vízi turizmussal. A megállóhelyeken jönnek majd létre a „KAJAK-KENU PONTOK”. Ezek lesznek azok a helyek, ahol nem versenysport van, hanem vízi szabadidősporttal kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtanak.

„Megyénkben eredményes és lelkes sportegyesületek vannak, a vízi turizmust azonban tovább kell fejleszteni. A gerinchálózat mentén Tokaj az egyik legfontosabb megállóhely lesz. Arra sarkalljuk a településeket, hogy minél hamarabb nyújtsanak be pályázatot a vízparti fejlesztésekre, ez ugyanis egyedülálló lehetőség” – hangsúlyozta az elkezdett munka jelentőségét Dr. Kovács János, Borsod-Abaúj-Zemplén megye főjegyzője.

A felső-tiszai régiónak és az országos vízi turisztikai mozgalomnak számos előnyei származhatnak a tervezett fejlesztésekből. A beruházásoknak köszönhetően aktívan sportoló közösségek is kiépülhetnek.

„A cél, hogy Magyarországon újraszülessen a vízi élet, benépesüljenek a hazai vizek.  A pályázatban nemcsak megállóhelyeket, hanem közösségeket is építünk. A kajak-kenu sportban pedig különleges közösségek vannak. Nálunk van értéke a hagyományoknak, tapasztalatoknak. Olyan lehetőség ez a szabadidősport fellendítésére, amelyre korábban a sportágban nem volt példa” – mondta Csabai Edvin.

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség szakmai igazgatója hozzátette, a fejlesztések legfontosabb hozadéka, hogy olyan infrastruktúra teremtődik meg a felső-tiszai régióban, amely lehetőséget teremt arra, hogy a környéken élők megismerjék a sportág. Kiemelte, hogy az MKKSZ minden segítséget meg fog adni azoknak az önkormányzatoknak, amelyek településükön a vízi turizmus kiszolgálása mellett szeretnék meghonosítani a kajak-kenut, mint versenysportot.

A felső-tiszai megállóhelyek- és a térség többi vízi útvonalának fejlesztése a Turisztikai Államtitkárság bevonásával folyik.

Dr. Ruszinkó Ádám turizmusért felelős helyettes államtitkár szerint a Magyar Kajak-Kenu Szövetség felkészült, elhivatott, lelkes partnere a turizmusfejlesztésnek.

„A minőségi turizmust nemcsak a szóban forgó fejlesztések, de a minisztérium és az MKKSZ másik közös projektje, a vízi megállóhelyek minősítését szolgáló lapátos védjegy-rendszer is jól szolgálja. A tervezett fejlesztésekkel hazánk egyik legsikeresebb sportágának tudjuk közösen erősíteni a tömegbázisát, ami bizonyára a versenysport szakembereinek, elsősorban az edzőknek is jó hír. A kajak-kenu népszerűsítésével ráadásul további fontos társadalmi célok érhetők el, pl. az edzettség és az egészséges életmód népszerűsítése, gyönyörű tájaink megismertetése – fejtette ki Dr. Ruszinkó Ádám.

Az MKKSZ tervei szerint a Felső-Tisza szakaszra vonatkozó pályázatot idén márciusban nyújtják be, a fejlesztések már ősszel elindulhatnak és jövő év végére fejeződhetnek be.

forrás: Magyar Kajak-Kenu Szövetség