A környék már az őskorban is lakott volt. A 15. században már városként említik. Nevét feltehetőleg vallon  bevándorlóktól kapta, akiket a tatárjárás után telepítettek a környékre. A név a francia „taille” (vágás, irtás) szóból ered, valószínűleg arra utal, hogy a szőlőtelepítés előtt a domboldal bozótosát kiirtották.

Az 1562-i tridenti zsinaton IV. Pius pápa eképpen emlékezett meg: "Summum Pontificem talia vina decent!", ami a szellemes latin szójáték szerint annyit tesz, hogy "Őszentségének ilyen (tállyai) bor dukál! "1631-ben Ferdinánd városi címet adott Tállyának, az  így kialakuló városfejlődés mellett, a századok folyamán lehetővé vált, hogy a település  részese lehetett  fontos társadalmi eseményeknek.
Az 1784-es országos népszámlálás eredményeképpen, Tállya Zemplén vármegye legnépesebb városa volt. Ebben az időben Tállya rendelkezett a legnagyobb szőlőtermő területtel, és a település kiváló borait számtalan költőt egyházi személyiséget is megihletett. A település életében meghatározó szerepet töltött be a Rákóczi-család, amely e helyet tekintette főhadiszállásának. Számos régi emlék látható a településen ami az akkori időket idézi.
1992-ben a szakemberek Tállyát mérték be Európa mértani közepének, ennek emlékére készítettek Főnix emlékművet 2000-ben a Közép-Európai Művésztelep és Szabadiskola alkotótáborában.

Látnivalók:

Rákóczi-kúria:
A késő reneszánsz és kora barokk jegyeket keverő Rákóczi-kúria építésének pontos adatait nem ismerjük. Feltételezések szerint Lorántffy Zsuzsanna építtette, miután III. Ferdinánd a lerombolt tállyai várral egyetemben I. Rákóczi Györgynek és feleségének, valamint  fiúutódaiknak adományozta a mezővárost. A regéci uradalom 1688-as inventáriuma már említést tett a kúriáról.

Mailloth-kastély:
A kastély valaha a Mailloth bárói család csinos és kényelmes lakóhelye volt. Építésének pontos ideje nem kellőképpen tisztázott. A Rákóczi-kúria közvetlen közelében álló L alaprajzú, részben alápincézett, egyemeletes épület, barokk stílusú, és valószínűleg 1720 körül épülhetett.

Római Katolikus templom
A templom középkori gótikus eredetű. Építésének pontos idejét nem ismerjük. Ugyanígy nem állapítható meg pontosan a lelkészség keletkezésének ideje sem. A hagyomány szerint 1333-ban már működött. Ettől lényegesen biztosabb támpont a lelkészségek középkori jegyzéke. A XVI. századbeli pápai tizedlajstromok szerint Tállya 1330-ban rendelkezett iskolával, vagyis a lelkészségnek is állnia kellett ekkorra.

Református templom:
Hajdanán egy gyönyörű téren épült fel a református egyház temploma, iskolája, és parókiája, azon a telken, melyet II. Rákóczi Ferenc adományozott a református híveknek. A templom építése 1753–55. között történt, a jelenlegitől messze egyszerűbb kivitelben.

Evangélikus templom:
„E templom, melyben 1802. szept. havában Kossuth Lajos nagy hazánkfia megkereszteltetett, épült 1790-ben, megújulatott országos közadakozásból 1892-ben s újból felszenteltetett u.a. évi szeptember 19-én Kossuth Lajos 90-ik születésnapján.”

Görögkatolikus kápolna:
Báró Mailloth de la Treville György halotti kápolnája
A jelenlegi Promenád (sétány) a Mailloth család tulajdonában volt. Ide építették meg családi kriptájukat. 1995-ben az épületet az Önkormányzat a görögkatolikus egyháznak adományozta templom céljára. 1996-ban az egyház elkezdte az átalakítást.